Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Környező települések képes leírás - Jánoshalma.tlap.hu
részletek »

Környező települések - Jánoshalma.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: janoshalma.tlap.hu » Környező települések
Keresés
Találatok száma - 8 db
Bácsalmás

Bácsalmás

Bácsalmás történelméből: Régészeti leletek bizonyítják, hogy a település őse az avar kortól lakott volt. Az első nagy néppusztítást az Alföldet letaroló mongol, tatár hordák végezték, s ennél is végzetesebb volt az oszmán hódítás. Az ALMÁS, HAJMÁS néven említett település a Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után kezd véglegesen betelepülni elsősorban délszlávokkal (nagyobb részt katolikus illírekkel), valamint az ország északi részeiről áttelepülő magyar, kisebb részben szlovák szökött jobbágyokkal. Bél Mátyás az 1735-ös leírásában Felső-Almás néven, kicsiny faluként említi. 1740-től saját parókiája és temploma van. Az 1768-as kincstári térképen a falu már a mai helyén van, a szőlők is fel vannak tüntetve. 1772. július 20-án ALMASKA SELO kamarai falu címén urbáriumot kapott. Jó termőföldje miatt az 1780-as években a lakosság száma a belső migráció, valamint Mária Terézia és II. József német betelepítési programja folytán ugrásszerűen növekedett. A németek (svábok) magasabb szintű termelési kultúrája hozzájárult a földközösség korai megszűnéséhez, az árutermelés kialakulásához. 1803-ban Almás egész területét megszerezték a közbirtokosok, akik 1808-ban kieszközölték az országos vásártartási jogot, a mezővárosi címet...

Balotaszállás

Balotaszállás

Balotaszállás község Kiskunhalastól délre 11 km-re található. Vasúton a Kiskunhalas - Kelebia vonalon, közúton az 53-as főútról leágazó bekötőúton érhető el. A táj felszíne hullámos síkság, talaja jórészt futóhomok. A felszín alatt termálvizet, kőolajat, földgázt találtak. Utóbbiak kitermelése jelenleg is folyik, a termálvíz még hasznosításra vár.

Borota

Borota

Községünk története sajátos, de nem egyedülálló. Már a 13. században említik nevét, ám a legtöbb alföldi településhez hasonlóan a Tatárjárás és a Török Birodalom is elpusztította. A területet csak a XX. század elején népesítették be a telepesek, akik főképp az Alsó-Bácska területéről érkeztek. Valószínű, hogy a települést a bőtermő gyümölcsösök lehetősége és a hirtelen gazdát kereső területek tették vonzóvá. Lakossága az 1949-es népszámlálási adatok alapján elérte a 4444 főt, jelenleg azonban már csak 1492 fő él a községben. A csökkenő népességszám ellenére bízhatunk abban, hogy az itt élők szorgalmas munkájukkal mindig élhetővé teszik ezt a területet. Történelmünket részletesebben tárgyalja Rapcsányi Jakab: Baja és Bács-Bodrog vármegye története című könyve, amely 1934-ben jelent meg A magyar városok monográfiája című sorozatban. Jánoshalmától nyugatra fekszik Borota, azelőtt Borot nevű község, amely a mohácsi vész előtt szereplő Borothi családtól kapta nevét. Először 1237-ben találunk Borotról említést. 1400 körül Boróti Péteré volt a község, de élt abban sok más nemes család is. 1519-ben Boroti Lóránt Pált, a XVI. század elején Balassa Lászlót, majd Fülöp Ábrahám apátot találjuk birtokban. 1580-tól 1590-ig a török uralom alatti időben a török iratok is megemlítik a Borot nevű falut. 1658-ban Wesselényi Ferenc nádor Borotát Serényi Pálnak adományozta...

Kéleshalom

Kéleshalom

A település megközelíthető közúton: Kalocsáról Jánoshalma felé indulva, Hajós után. A község először 1952-ben Jánoshalma község területéből önállósult, majd 1990-ben újból. A település különlegessége az itteni homokbuckás táj. De a védett természeti érték mellett érdemes körülnézni a faluban is. Kéleshalom mezőgazdaság tekintetében igen hátrányos helyzetű település, viszont a település közelében lévő ősborókás vonzóvá teheti a falut a turisták előtt. A község vezetése az itteni emberekkel karöltve éppen ezért a vendégfogadás lehetőségeit igyekszik megteremteni. Sok család szép hintókat és lovakat vásárolt, megteremtve ezzel a lovas turizmus alapjait. Már eddig is sokan - még a vidékről idelátogatók is -, éltek ezzel a lehetőséggel és lovas fogaton rándultak át Kunfehértóra strandolni. Közel vannak a hajósi pincék is, ahova szintén szép élményt jelenthet egy kocsikázás keresztül az erdőkön és a háborítatlan homokbuckás tájon. Mindkét úti cél tíz kilométeren belül elérhető.

Kisszállás

Kisszállás

Kisszállás Magyarország déli részén, a Duna-Tisza közén fekszik, a bácskai feketeföldek és a kiskunsági homok választóvonalán. Megközelíthető az 55.sz. főútról bekötőúton. A község területe 9206 ha 4256 négyzetméter kiterjedésű ebből a község területe 485 ha. A település határában már az őskorban is laktak. A honfoglalás idején is több falu keletkezett a környéken. Kisszállás kun településként jött létre, amely a középkorban Halasszékhez tartozott. A hódoltság korában elnéptelenedett és pusztaként használták területét a birtokosok. A mai községről az első térképek a XVIII. század végén készültek. Az Orczy-család idején is állt már itt magtár, néhány gazdasági épület és lakóház. Igazi arculatát és irányító szerepét azonban csak az új tulajdonos, Mayer János bécsi bankár ideje alatt, az 1850-es nagy építkezés után nyerte el. 1871-ben szervezték községgé.

Hirdetés
Kunfehértó

Kunfehértó

Rövid áttekintés településünk félévszázados múltjáról a kezdetekben: 1950-ben a jelenlegi falu helyén még puszta volt: szántóföld, legelő. A mostani faluközpont helyén csak az Állami Gazdaság Mészöly- féle tanyája, az állomásépület, és a Kertészképző Iskola (mai Gyermekotthon) álott, amely 1940-41-ben épült, valamint a jelenlegi Iskola utcában a dombon egy kis ház, ami bírkaszínből átalakított cselédlakás volt. Először 1948-ban vetődött fel a falu alapítás gondolata. 1950-ben mérnökileg mérték szét a portákat, s ezeken létesült a falu. A falu 1951-ben kapta a nevét két javaslattevés alapján az egyik javaslat Bácsfehértó, a másik Kunfehértó volt. Először Bácsfehértó nevet fogadták el, ezt azonban 1952. áprilisában visszavonták, s véglegesen a másik névre jött meg az engedély. Igy lett a falu neve Kunfehértó. Legelőször a tanácsháza, és a titkári lakás épült fel 1950-ben. Az első időszakban mintegy 180-190 ház épült fel a Jókai, Ady Endre, Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Óvoda utcákban 1950 és 1953 között, elsősorban az Állami Gazdaság dolgozói számára. '53-tól a házakat magánerőből, OTP hitelre építették. 1952-ben épült egy kéttantermes iskola, ami ma az Óvoda részét képezi. 1957-ben megépült az orvosi rendelő, 1958-ban szövetkezeti bolt és Felvásárló telep, '63-ban az Úttörő téren felépült a 4 tantermes iskola, a szabadság téren pedig a Postahivatal...

Mélykút

Mélykút

A város történetéből: Az eddigi adatok alapján Mélykút az 1572-es kamarai összeírásban szerepel először. Az ez előtti időről csak feltételezések vannak. A történelem szerint a Duna - Tisza közét a szarmata jazigok népesítették be. Krisztus születése idején már itt laktak. Priszkosz rétor - 448-ban, mikor Attilánál követségben járt - a Duna-Tisza közét homokpusztaságnak mondta, az mégsem volt lakatlan. Attila halála (453) után az avarok megjelenéséig (568) a gepidák e folyóköz urai. Az avarok uralmát Nagy Károly töri meg (778-791 és 799-803 között) és szétszórja őket. Ekkor szűnt meg a Kárpát-medence etnológiai egysége. Különböző szláv elemek rajzottak szerteszét. Ekkor következett a IX. században a honfoglalás. Így a jazigok után a hunok és az avarok is lakták a Duna-Tisza közét. A honfoglaló magyarok nem népesítették be, a folyók közét legelőnek használták. Ezért a királyi rendelkezések folytán az Alföldre, mint baromjárásul szolgáló területre Szent Lászlótól IV. Béla idejéig besenyők és kunok települtek három hullámban: 1091-92-ben először főleg a Jászságot népesítik be, 1122-ben már többen kerülnek ide, de legjelentősebb a harmadik, amikor főleg és csaknem kizárólagosan az Alföldet népesítik be. Az alföldi kun település Szabadka-Szeged déli határvonalától föl Lacháza vonaláig terjedt, és csaknem az egész Homokhátságot magában foglalta...

Rém

Rém

Rém község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében. Bajától mintegy 22 km-re, keletre helyezkedik el. Története: A korabeli feljegyzésekben már az 1400-as évek elején szerepel Rym néven a település mint puszta. A török megszállásig a környék egyik legnagyobb falva volt, ahol az itt lakó jobbágyság állattenyésztéssel és gabonatermesztéssel foglalkozott. Az 1590-91-es adódefter Rémen 13 házat tartott nyilván. Ez idő tájt Baja is csak 22 házból állott. Az 1828-as összeírás idején községünknek 169 lakosa volt, a település fejlődése ez időben igen gyors volt, így 1872-ben önálló községi rangot kapott. Ebben az időben Borota és Dzsida puszta is a településhez tartozott, így 21.000 hold határa volt Rémnek. 1876-ban épült az iskola, 1900-ban pedig templomot épített a település, mindkettőt a Kalocsai Érseki Hivatal támogatásával. 1905-ben Borota önálló lett, így 14.000 hold terület Borotához került, azóta a község területe 7.000 hold, mintegy 4.000 hektár. Az 1920-as évek végéig a termelőszövetkezeti gazdálkodás volt a jellemző. Jelenleg 2 számottevő termelési értéket előállító Kft. foglalkozik tápgyártással, baromfikeltetéssel és tenyésztéssel. Az utóbbi időben az egyéni gazdaságokban is jelentős az állattenyésztés és a növénytermesztés. Ma a község 546 házában 1437 lakos él...

Tuti menü